Soha nem készült még ennyi anyag ilyen rövid idő alatt a cégek életében, és soha nem volt még ilyen nehéz a jó eredmények elérése.
Ez elsőre logikátlan. Pont az ellenkezőjét halljuk mindenhonnan: ma egy marketinges az AI-jal háromszor annyit tud kihozni magából, egy ember felér egy ügynökséggel, elég egy jó eszköz, és megy a marketing magától.
Nem így van. Az elmúlt két évben a legtöbb cégnél a kimenet nőtt meg látványosan, a poszt, a szöveg, a kép, a riport. Az ügyfélszám nem mozdult.
Ez a cikk arról szól, hogy miért. Végigveszem, miért nem működött a házon belüli megoldás az AI előtt, miért működik még kevésbé most, és mi az egyetlen dolog, amivel 2026-ban ki lehet tűnni.
A végén pedig lesz egy pont, amire biztosan nem számítasz, de ne ugorj oda, mert a teljes cikk elolvasása nélkül nem fog értelmet nyerni.
Dolgoznak rajta. Mégsem termel.
Ismerős a helyzet?
Évek óta van weboldalad vagy webáruházad, működik. Van, aki foglalkozik vele: felvettél egy marketingest, vagy megbíztál valakit. Érti a dolgát, az a szakmája.
Posztokat ír, tartalmat tölt fel a közösségi oldalra, hirdetéseket futtat, küld Google Analytics riportot havonta. A múltkor szólt, hogy emelkedik a megjelenésszám.
És mégis: ugyanannyi ajánlatkérés érkezik, mint három éve. Vagy kevesebb.
Amikor rákérdezel, mindig van magyarázat. Kell még idő. Nagyobb hirdetési keret szükséges. Még nem elég a tartalom. Változott az algoritmus. Jövő negyedévtől jobb lesz.
Ha tudnád, hogy mennyire rossz helyen keresitek a hibát, és ha tudnád, hogy nem egy hiba van, hanem rengeteg!
Ha röviden fogalmaznék, azt mondanám, hogy a weboldal annak idején nem üzleti eszköznek épült. Senki nem döntötte el, kinek szól. Senki nem építette fel, milyen sorrendben győzze meg a látogatót. Senki nem alakította úgy a szerkezetét, hogy a kereső megértse, mivel foglalkozol. Elkészült, mert kellett egy weboldal, egy olyan ember keze által, aki össze tudta rakni, és azóta ezen a felületen próbál mindenki eredményt produkálni.
Ez egy fontos különbség: nem a munka mennyisége hiányzik, hanem az alap, amire rakódhatna. Bármennyi posztot, hirdetést és szöveget teszel egy rossz szerkezetre, az attól még nem lesz jó szerkezet. Csak forgalmasabb.
Mennyire nehéz megtalálni a problémát? Szerintem 10-15 perc alatt észre lehet venni a zömét.
Ez soha nem egy szakma volt. Hanem hat.
A cégvezető fejében a weboldalkészítő és a marketinges felcserélhetőek, értik egymást, vagy valami ilyesmi. A valóságban legalább hat, egymástól független szakma metszetéből születik egy profi projekt:
- grafikai tervezés: hierarchia, tipográfia, arányok, szín. Az AI legenerál egy szép felületet, de azt nem tudja megmondani, hogy a te piacodon ez hiteles-e, vagy épp olcsónak látszol tőle.
- UX: hogyan mozog egy idegen ember egy felületen, amit még soha nem látott. Az AI nem ismeri az ügyfeleidet. Nem tudja, hol torpannak meg, mert nem látott még egyet sem közülük.
- szövegírás és marketing: mit mondj, milyen sorrendben, és mit hagyj ki. Az AI írni tud, méghozzá jól. Azt viszont nem tudja eldönteni, mit érdemes mondanod: neked kellene meghatároznod, mi az értékajánlatod, és milyen tudatossági szinten van a célközönséged.
- SEO: struktúra, keresési szándék, relevancia, technika. Az AI kulcsszót javasol, de neked kell ellenőrizned a valódi havi keresési számokat és a mögöttük álló szándékot. Az oldalstruktúrát, amiből a kereső megérti, mivel foglalkozol, nem fogja megtervezni helyetted.
- hirdetéskezelés: hogy egyáltalán érkezzen valaki. Az AI beállítani segít, de általánosságban ad tanácsot, és jelenleg sok az alaphiba kampány- és hirdetési szinten egyaránt.
- weboldalkészítés: hogy mindez működjön is. Az AI képes egyszerű bemutatkozó weboldalakat készíteni, de még nagyon messze vagyunk egy ügyfélszerző weboldaltól, ami nem csak kinézetből áll.
Ezeknek együtt kell lenniük. Külön-külön egyik sem ér semmit: a legszebb design is halott, ha a kereső nem érti, mivel foglalkozol, és a legjobb SEO is hiába hoz látogatót, ha az oldal nem visz végig egy döntésen.
Namost: hogyan lesz valakinél mind a hat egyszerre?
Kétféleképpen:
Vagy letölti az agyamat egy pendrive-ra…
vagy évtizedeken át, több száz cégnek csinálta, professzionális módszertant tanult, nem saját magától, és nem teszt weboldalakkal gyakorolt, hanem élő projekteken, ahol volt tétje, és ahol kiderült, mi működött és mi nem.
Most nézd meg ehhez képest a házon belüli megoldást:
A belső munkatárs természeténél fogva egyetlen cégre koncentrál. A tiédre.
Ez komoly előny: közel van a termékhez, ismeri a kollégákat, gyorsan hozzáfér az információkhoz, és naponta érzékeli, mi történik a vállalkozásban. Ugyanakkor éppen ebből fakad a korlátja is: kevesebb külső összehasonlítási pontot lát.
Egy több iparágban és sok projekten dolgozó szakmai csapat hamarabb felismeri az ismétlődő mintákat. Látja, mi működött hasonló piacokon, melyik irány bizonyult zsákutcának, és melyik divatos megoldás nem hozott mérhető üzleti eredményt.
Ez nem a belső munkatárs hibája. Egyszerűen más nézőpontból és más tapasztalati háttérrel dolgozik.
A cégvezetőtől nem várható el, hogy mindezt szakmailag ellenőrizze. Nem ez a feladata. A belső embernek pedig külső szakmai visszajelzés nélkül nehéz objektíven megítélnie egy olyan rendszer egészét, amelynek ő maga is a része.
Így előfordulhat, hogy egy irány hosszú ideig megkérdőjelezetlen marad. Nem azért, mert valaki nem dolgozik jól vagy nem tesz bele elég energiát, hanem mert nincs egy külső nézőpont vagy egy mély tudás, amely időben feltenné a megfelelő kérdéseket.
Az AI után a végrehajtás lett ingyen. A döntés nem.
Most jön a rész, amit szinte mindenki félreért.
Az AI valóban zseniális. Ír, kódol, képet generál, összefoglal, kielemez, kitalál 40 címváltozatot 8 másodperc alatt. Ezekben gyorsabb nálad, nálam és a legtöbb szakembernél.
De figyelj arra, mi a közös bennük: ezek mind végrehajtási feladatok.
Az AI asszisztens intelligencia. Kiválóan végrehajt. De stratégiát nem tud alkotni egy konkrét cégre, mert a stratégia nem az adatbázisából jön, hanem a te piacodból, a te ügyfeleidből, az árrésedből, a kapacitásodból és abból, hogy a versenytársad éppen mit ígér.
Ezt egyelőre csak ember tudja. És ebből következik a cikk legkeményebb mondata:
Ha az, aki nálad ezt csinálja, nem tudja, mit kell csinálni, akkor az AI sem fogja megmondani neki.
Csak sokkal magabiztosabban fogja nem tudni.
Ezért nőtt meg a kimenet, és maradt egy helyben az eredmény. Több poszt, több szöveg, több kép, ugyanabból a bizonytalanságból.
A tizedik próbálkozás és az első válasz közti szakadék
Itt válik igazán fontossá a szakmai tapasztalat.
Amikor az AI első válasza szép, gördülékeny és magabiztos, könnyű kész eredményként elfogadni. Ehhez nem kell hozzá nem értőnek lenni. Egyszerűen nehéz észrevenni egy szakmailag hiányos válasz hibáit, ha nincs előre meghatározott mérce, amelyhez hozzá lehet hasonlítani.
A tapasztalt szakember előnye nem az, hogy jobb kérdést ír be elsőre. Hanem az, hogy felismeri, amikor a válasz rossz célközönségnek szól, hibás üzleti feltételezésből indul ki, vagy nem illeszkedik a vásárlói útvonal megfelelő pontjához. Ezért tud új irányt adni az eszköznek, és ezért nem áll meg az első tetszetős eredménynél.
Előfordul, hogy csak a tizedik próbálkozással vagyok teljesen elégedett.
De van ennél rosszabb is.
Kérdezze meg ugyanazt holnap. Más választ fog kapni. Kicsit más irányt, kicsit más hangsúlyt, kicsit más „stratégiát”. És mivel tegnap sem tudta megítélni, hogy jó volt-e, ma sem fogja.
Úgyhogy elindul a másik irányba. Aztán holnapután egy harmadikba.
A céged iránytű nélkül sodródik, és ez azért a legveszélyesebb, mert közben minden jelentés arról szól, hogy haladtok. Minden héten születik valami. Új szöveg, új kampány, új ötlet. Csak épp semmi nem épül egymásra.
Mindenkinek pontosan ugyanaz az eszköz van a kezében
Gondolj bele egy pillanatra.
A te embered beír egy promptot a chatbe. A versenytársadé beír egy nagyon hasonlót. Ugyanaz a modell, ugyanaz a tanítóanyag, ugyanaz az „iparági legjobb gyakorlat”.
Mindketten megkapjátok az átlagot.
Az AI nem előnyt ad. Egyenlőséget ad. Ez nagyon nem ugyanaz. Egy telített piacon pedig az átlag nem versenyképes pozíció, hanem láthatatlanság.
Ezért lettek ennek a korszaknak a nyertesei a szakemberek. Nem azért, mert jobb eszközük van, ugyanaz van mindenkinek. Hanem mert meg tudják ítélni, hogy amit kaptak, az jó-e. És ez az egyetlen képesség, amit az AI nem oszt szét ingyen.
És most jön a legrosszabb ötlet, amit épp mindenki követ
Az utóbbi 15 évben sokszor megkérdeztem ajánlatkérőktől, hogy milyen marketingtevékenységet végeznek a legnagyobb buzgalommal. Mindig a blogírás volt a válasz. Hol maguk szerettek volna értéket adni a célközönségnek, hol a marketingesük javasolta ezt. Már ebből az egy mondatból világos volt a projekt helyzete.
Egy évtizeddel ezelőtt a blogírás is erősen megkérdőjelezhető lépés volt. Ez is egy cikk, de mi okkal írjuk, tudjuk, miért szükséges, és tudjuk, hova fogjuk elhelyezni. Véletlenszerűen cikkeket írni viszont az egyik legidőrablóbb és legfeleslegesebb tevékenység, amit el lehet képzelni. Arról nem is beszélve, hogy általában az üzlet fő tematikájáról írnak, és ezzel kannibalizálják a saját legfontosabb szolgáltatás- vagy termékoldalaikat.
Miért adtak ilyen rossz tanácsot? Miért gondolták, hogy az újságírás jót tesz a cégnek?
Képzeld el, hogy nem tanultam a SEO szakmát, és annyit tudok róla, hogy „releváns tartalmat” kell írni, attól jó helyre kerülök. Mi lehetne relevánsabb annál, mint hogy a saját üzletemről írok? Sőt: minél többet írok, annál biztosabb, hogy lesz belőle valami, híres és virális leszek, mindenki könyörög, hogy adjak el valamit nekik. Minek célozni, ha sörétes puskával is lehet lőni?
Ma sem más a helyzet. Annyi a különbség, hogy már nemcsak blogbejegyzéseket gyártunk, hanem videót, carousel-t, képeket is. Heti ötöt.
Nem azt mondom, hogy nem szabad. Azt mondom, hogy vakon nem szabad. Ezek a tartalmak kézzelfoghatóak, azt a benyomást keltik, hogy megint csináltunk valamit a héten. Meg lehet velük tölteni egy havi riportot. És nehéz megkérdőjelezni, mert szorgalomnak tűnik.
Két baj van vele.
Az egyik: ezt most már tényleg mindenki tudja. Kép, videó, szöveg, pár kattintás. Ami mindenki számára elérhető, az definíció szerint nem megkülönböztető. Igaz, ezeket meg lehet oldani nagyon egyedi módon is, de ha csak formátumról és általános infóról beszélünk, akkor tényleg kattintásra születnek.
A másik, és ez a nagyobb: a tartalom többsége tájékoztató jellegű. „Mire figyelj X vásárlásakor”, „5 tipp Y-hoz”. Ezt a szerepet az AI már elvette. A felhasználó megkapja a választ a ChatGPT-ben vagy a Google összefoglalójában, és el sem jut hozzád. Marad az időpazarlás egy olyan technikai szinten, ami nem hoz eredményt.
Aki 2026-ban „több, egyszerű tartalommal” akar kitűnni, az a piac legzsúfoltabb sávjába áll be.
Mennyivel esik a kattintási arány, ha megjelenik az AI-összefoglaló a keresőben?
Öt független kutatás, eltérő módszertan – azonos irány.
A Google-keresések 48%-ában már megjelenik AI-összefoglaló (BrightEdge, 2026),
és a keresések 68%-a kattintás nélkül ér véget (SparkToro, 2026).
Amit szinte senki nem csinál: nem tartalom, hanem pozíció
Akkor mi marad?
Az, ami mindig is működött, csak épp kiment a divatból: hogy világos legyen, miért téged válasszanak.
Nem az, hogy mit csinálsz. Nem az, hogy „minőség, megbízhatóság, több éves tapasztalat”. Hanem hogy egy idegen ember öt másodperc alatt megértse, kinek szól ez, mi a különbség, és miért kockázatosabb nem téged választani.
Ez nem trükk. Ez több évtizedes alapszakma: pozicionálás, ajánlat, vásárlói útvonal, bizalomépítés.
És pont ezért ismeretlen.
Az internet óta a tanulási görbe eldeformálódott. Nem alapokat tanulunk, hanem feladatkezelést: hogyan kell beállítani egy hirdetést, hogyan kell ütemezni egy posztot, melyik plugin kell. Piti feladatok megoldásait gyűjtünk stratégia nélkül. Egy egész generáció úgy lett „marketinges”, hogy eszközöket tanult meg, nem gondolkodást, nem értékesítést és nem adatelemzést.
A belső marketinges vagy webes néha olyan stratégiai felelősséget kap, amelyhez a munkaköre, a képzése vagy a rendelkezésére álló információ nem feltétlenül biztosít elegendő hátteret. Nem elfelejti, és nem is elhanyagolja az alapdolgokat. Egyszerűen nem tudja, hogy létezik. Amit tanult, az mind a végrehajtásról szólt.
Aki ezt az alap stratégiai szintet rendbe teszi, az egy telített piacon is látszani fog. Aki nem, az akárhány posztot gyárt, ugyanabban a zajban marad.
És most az a pont, amire nem számítottál
Végig arról írtam, hogy a házon belüli megoldás nem működik. Most kimondom, mi lesz belőle a gyakorlatban. Nem katasztrófa. Nem összeomlás. Nem is botrány.
Hanem átlag.
Ez elsőre megnyugtatónak hangzik. Pedig ez a legrosszabb hír az egészben.
Régen a hozzá nem értés látványosan látszott: széteső szerkezet, rossz arányok, olvashatatlan szöveg. Ez fájt, de gyors visszajelzés volt. Ma nem így néz ki. Ma a sablonok és az AI mindenkit felhúznak ugyanarra a szintre. Rendezett lesz, modern lesz, lesz benne animáció, és pontosan olyan, mint még háromszáz másik.
Az átlag nem semleges állapot. Az átlag láthatatlanság.
Egy utolsó bizonyíték: tíz évvel ezelőtt másoltak minket. És ma is!
Már tíz évvel ezelőtt rendszeresen megtaláltuk a saját mondatainkat más szolgáltatók weboldalán. Szó szerint, vessző pontossággal. A képeinkhez is próbáltak hasonlót gyártani, általában gyengébb kivitelben.
Akkor ez két dolgot jelentett nekünk. Az egyik jó hír volt: ha másolnak, akkor jól csináljuk. A másik egyenesen kiváló: amatőrökkel versenyzünk.
Most jön a rész, amitől a saját szemünket dörzsöltük.
Ma, 2026-ban, amikor a világ legjobb szövegíró eszköze ott van ingyen mindenki asztalán, ugyanúgy másolják a szövegeinket.
Viccelünk? Nem!
Ott az eszköz, ami két másodperc alatt ír bármit, és egy szakmai szereplő mégis inkább kimásolja egy idegen cég mondatait.
Nem feltétlenül azért, mert lusta vagy képzetlen. Hanem mert a legnehezebb kérdésre az eszköz sem ad automatikusan választ:
Mit kellene mondanunk, hogy az valóban rólunk szóljon, megkülönböztessen bennünket, és fontos legyen a leendő ügyfeleinknek?
Az eszköz rendelkezésre áll. A döntéshez szükséges üzleti és szakmai háttér azonban nem jár automatikusan vele.
Ha ez még a marketinggel foglalkozó szolgáltatóknak is nehézséget okoz, akkor nem reális elvárás, hogy egyetlen belső munkatárs külső szakmai háttér nélkül egyszerre oldja meg a pozicionálást, a stratégiát, a tartalomkészítést, a SEO-t, a hirdetéseket, az analitikát és a weboldal teljesítményét.
A probléma nem az emberrel van. A szerepkörrel szemben támasztott elvárás lett teljesíthetetlen.
Angel Díaz Fonseca
AD Design - ügyvezető